Zemplén-Tűzkerék Kft.Gumiabroncs kereskedelem és Tűzvédelem Sárospatak, Gárdonyi Géza u. 24. Tel/Fax: 47-312-748, 511-434 |
|
ISO 9001
Tanúsított cég
|
TŰZVÉDELEM-JOGSZABÁLYOK Segédlet a tűzoltó készülék kiválasztásához Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk Tűzoltó készülékek ellenőrzése Tűzivízforrások ellenőrzése és karbantartása
Segédlet a tűzoltó készülék kiválasztásához Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint a létesítményekben az ott keletkező tűz oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A jelenleg gyártott tűzoltó készülékekre érvényes szabvány az MSZ EN3. Hogy az egyes területeken milyen oltóanyagú és oltásteljesítményű készülékeket lehet alkalmazni, az alábbiakban kívánunk segítséget nyújtani.
Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk
Víz Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően ''A'' tűzosztályba tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma, stb.)
Szén-dioxid ''B'' és ''C'' tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl az élelmiszer iparban, erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban, stb.
Tűzoltó készülékek ellenőrzése 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról OTSZ 1. rész TÛZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET TÛZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA 1.3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyeket alkalmazó, tûzoltó készülék javító mûhelyt fenntartó hatóság által regisztrált vállalkozás. 2 Általános elõírások: 7.1. A karbantartás elvégzését az igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztásával kell jelölni, mely a gyártó jelöléseit nem takarhatja el; 1.6. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám elsõ három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamísítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a regisztrált karbantartó szervezetek a hatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg. OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TÛZVÉDELME
20.5. A tûzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály elõírásai szerint, azok hiányában félévenként, de legfeljebb évente kell ellenõrizni. Ha a tûzoltó készülék, felszerelés elõírt idõszakos ellenõrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthetõ üzemképesnek.
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról OTSZ 1. rész TÛZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET TÛZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA
4.5. A karbantartó szervezetnek a tûzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan minõségirányítási rendszert kell bevezetnie és alkalmaznia, és a rendszer mûködését legkésõbb a regisztrációtól számított egy éven belül - bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítótól származó - tanúsítvánnyal kell igazolnia.
Tűzivízforrások ellenőrzése és karbantartása 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról OTSZ 1. rész III. FEJEZET A TÛZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA 1.1. A tûzoltó-vízforrások üzemképességérõl, megközelíthetõségérõl, fagy elleni védelmérõl, az elõírt rendszeres ellenõrzések, felülvizsgálatok, karbantartások és javítások elvégzésérõl, a fenntartónak kell gondoskodnia.
3.1.1. A falitûzcsap-szekrényeket és tartozékait félévenként kell karbantartani, ellenõrizni, évente felülvizsgálni és egyes tartozékokat ötévenként nyomáspróbázni, 3.2.1. a száraz tüzivíz-vezeték rendszert legalább félévenként kell ellenõrizni, karbantartani, felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni. 3.3.1. az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett mérésről felvett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell a szükséges oltóvíz mennyiség meglétét; a mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni; amennyiben az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozam mérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozzon.
Szükséges, ha öt fõnél több alkalmazott van, vagy ha 50 fõnél több személy befogadására alkalmas létesítményt mûködtetnek. 1996. évi XXXI. törvény a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról 19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, ... ha a munkavégzésben részt vevõ családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mûködtetnek, illetve a fokozottan tûz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tûzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról OTSZ 3. rész ÉPÍTMÉNYEK TÛZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TÛZVÉDELME II. FEJEZET Építmények és szabadterek használati szabályai 1.1. A tûzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tûzszakaszokat, az épületeket, a mûtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tûzveszélyességi osztályba kell sorolni. 1.2. A tûzveszélyességi osztályba sorolásnál a fejezet alapulvételével a tevékenység során elõállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tûzveszélyességének jellemzõit, illetõleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezõen alkalmazandó jogszabályba foglalt elõírásokat kell figyelembe venni. A tûzvédelmi szabályzat {30/1996.(XII.6.)BM sz. rendelet} 1. § (1) A Ttv. 19. §-ának (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tûzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az állandó, illetõleg az ideiglenes jelleggel mûködõ létesítményekre a rendeltetésszerû tevékenység megkezdése elõtt egyaránt el kell készíteni. 4. § (1) A Szabályzat mellékleteként Tûzriadó Tervet kell készíteni: a) az "A"-"C" tûzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a mûvelõdési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tûzszakaszon belül több, mint 300 fõ tartózkodhat. d) kereskedelmi szálláshelyre, e) az olyan idõszakos vagy állandó jelleggel üzemelõ zenés szórakozóhelyekre, ahol egy idõben 50 fõnél több személy tartózkodhat.
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának - kivonat - Tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek 107. § (1) Tehergépkocsin, mezőgazdasági
vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására E rendelkezést azokra a tehergépkocsikra, amelyeken a rendelet hatálybalépése előtt nem kellett tűzoltó készüléket készenlétben tartani 1992. július hó 1. napja után kell alkalmazni. (2) Az autóbuszon a járműtűz eloltására (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott
tűzoltó készülékek a következő, szabvány szerinti oltási képességű
egyéb oltóanyaggal működő tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek: (4) A veszélyes anyagot szállító járművön a járműtűz és a rakománytűz eloltására a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírt mennyiségű, oltóanyagú és oltási képességű, de legalább az (1)-(2) bekezdés előírásainak megfelelő tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (5) A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15 fokos szöggel eltérő helyzetben kell a járművön készenlétben tartani.
A mindennapi élethez és a munkahelyek mûködéséhez szükséges táblákat és feliratokat, öntapadó matricákat forgalmazunk. Cégünk EVERLUX márkaképviselet, minőségi táblákat kínálunk kedvező áron. Szakemberünk felméri az adott létesítményt, és a jogszabályok elõírása szerint javaslatot tesz a figyelemfelhívó jelzõtáblák tipusára, mennyiségére és pontos helyére vonatkozóan. Kínálatunkat tűz-és munkavédelmi táblákra vonatkozóan itt tekintheti meg.
Tűz-és munkavédelmi táblák alkalmazásánál figyelembe kell venni az alábbi törvényeket, rendeleteket, szabványokat: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2/1998.(I.16.) MÜM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
Tűz -és munkavédelmi táblák jogszabálygyűjtemény: 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Mvt. 87. §-ának 5. pontja szerinti munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre. a) biztonsági és egészségvédelmi jelzés (a továbbiakban együtt: biztonsági jelzés): meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely - az egyéb munkavédelmi követelmények teljesülése mellett - lehetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat); b) biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel; c) tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt; d) figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet; e) rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő; f) elsősegély- vagy menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi; g) tűzvédelmi tájékoztató jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi; ga) tájékoztató jel: olyan jel, amely a b)-g) pontban megnevezett jelektől eltérő egyéb információt közöl (pl. iránymutató jelek); h) jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja; i) kiegészítő tábla: a jelzőtáblával együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla; j) biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából; k) képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra; l) világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelet hordozó eszköz, m) hangjel: olyan, előzetesen meghatározott jelentésű akusztikus jel, amelyet természetes vagy szintetizált emberi beszédhang alkalmazása nélkül bocsát ki az arra szolgáló eszköz; n) szóbeli kommunikáció: előre meghatározott formájú, természetes vagy szintetizált emberi hangon történő közlés; o) kézjel: az irányítást végző személy karjának vagy kezének előzetesen meghatározott jelentésű mozgása vagy helyzete, amely veszélyt, illetve szükséges tevékenységet jelez.
2. § (1) A munkáltató köteles biztonsági jelzéseket kihelyezni, karbantartani, azokat a munkakörülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni.
3. § (1) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló a biztonsági jelzések jelentését és a hozzájuk kapcsolódó munkavállalói kötelezettségeket elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismerje.
a) állandó jelzésnek minősülnek az 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjai alatt felsoroltak. Az állandó jelzéseket tartósan, nehezen eltávolítható módon kell kihelyezni; b) időszakos jelzésnek minősülnek az 1. § (3) bekezdésének l)-o) pontjai alatt felsoroltak
5. § (1) A különböző biztonsági jelzések szükség esetén együttesen is alkalmazhatók. a) biztonsági szín és jelzőtábla között, a botlás vagy lezuhanás veszélyének jelzéséhez; b) világító jel, hangjel és szóbeli kommunikáció között.
a) világító jel és hangjel;
b) világító jel és szóbeli kommunikáció;
c) kézjel és szóbeli kommunikáció.
6. § (1) A táblázatban meghatározott biztonsági színek jelentése valamennyi biztonsági jelzésben azonos.
7. § (1) A biztonsági jelzés felismerhetőségének érdekében kerülni kell: a) túl sok biztonsági jelzés egymáshoz közeli elhelyezését; b) két összetéveszthető világító jel egyidejű alkalmazását; c) világító jel alkalmazását hasonló fényforrás közelében; d) két hangjel egyidejű alkalmazását; e) hangjelzés alkalmazását túl erős környezeti zajban.
8. § (1) A biztonsági jelek geometriai formáját, színezését, az alkalmazandó képjeleket az 1. számú melléklet tartalmazza.
10. § A kizárólag tűzvédelmi rendeltetésű eszközöket és berendezéseket, illetve tárolóhelyüket az elhelyezésükre utaló táblával, vörös színnel kell jelölni. A vörös jelzés felületének elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a tűzvédelmi eszköz vagy berendezés könnyen felismerhető legyen.
11. § (1) Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni az 1. számú mellékletben meghatározott formában.
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI, ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME
1.5. Tűzoltó beavatkozás a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés és késedelem nélküli, és megfelelő részletezettségű továbbítását összevont, vagy a tűzoltóság ügyeletére, b) indokolt esetben az épületbe, építménybe való, károkozás nélküli bejutást, c) az épület, építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, d) a tűzvédelmi áramtalanítás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében, e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését, f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító, vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelzések alkalmazásával, g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel történő megjelölésével. 2. EGYÉB FOGALMAK 2.4.1. Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel. 2.4.2. Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja. 2.4.3. Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi. 2.4.4. Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi. 2.4.5. Tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt; 2.4.6. Figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet. 2.4.7. Rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő. 2.4.8. Jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja. 2.4.9. Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla. 2.4.10. Biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából. 2.4.11. Képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra. 2.4.12. Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz. 4. TŰZSZAKASZOK, TŰZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁSOK
4.16.4. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), továbbá az irodaházakban és a középületekben, valamint az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, továbbá ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági világítást és a vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirány jelzőrendszert kell létesíteni, vagy - kiegészítésként - a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más megoldást alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági jelekkel jelöli meg (gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak stb. sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése). 4.16.23. Az épületek tömegforgalmú célú helyiségeiben és azok kiürítési útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni (az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezésekre vonatkozó általános előírások szerint) Magas épületek, valamint zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítésű útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról (4.16.17., valamint 4.16.22. pont) is ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket a biztonsági világításra vonatkozó követelményeknek megfelelő módon tudja biztosítani vagy kiegészíteni, ilyen lehet a területen elhelyezkedő különféle tárgyak világító módon történő megjelölése által (utánvilágító fal- vagy padló jelölő csík, vagy festék alkalmazásával). Az épület kiürítési útvonalain a vonatkozó szabványban foglalt követelményeknek megfelelő menekülési útirány jelzőrendszert kell a biztonsági világítás mellett létesíteni.
5. A TŰZOLTÁSHOZ SZÜKSÉGES OLTÓANYAG BIZTOSÍTÁSA 5.4.5. Az építményben a fali tűzcsapot az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani. A lapos tömlővel szerelt fali tűzcsapszekrényben 1 db legfeljebb 20 méteres tömlő helyezhető el. A fali tűzcsapszekrényt a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell megjelölni 2-2,5 méteres magasságban, úgy, hogy az a legtávolabbi felismerési távolságról is biztonsággal felismerhető legyen. Ennek érdekében - a vonatkozó szabványok előírásai szerint - a fali tűzcsapszekrényt utánvilágító vagy világító biztonsági jellel kell megjelölni. I/7. FEJEZET 1.1. Az építményt, és annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent-tartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül - kivéve a családi házakat, a családi ház jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat - a vonatkozó munkabiztonsági jogszabályban és szabványokban foglalt módon, az alábbiak szerint biztonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelzésekkel kell felszerelni:
1.1.1. A kijárati utakon, a kijárati, vészkijárati ajtóknál és az egyes helyiségekből a kiürítési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó szabvány szerinti menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. Menekülési útvonaljelzések szempontjából kiemelten kezelendő területek: a) minden kijárati és vészkijárati ajtó: Az ajtókat az ajtó fölé, vagy amennyiben arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és baloldalán az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni; biztonsági jelet az ajtóra szerelni tilos, mert annak nyitott állapotában az információ elvész. Az ajtókon meg kell jelölni a nyitási mechanizmusukat a kezelésükre utaló biztonsági jellel, különös tekintettel, a pánikrúddal ellátott ajtókra, b) a lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőfordulója és környezete: Legalább a lépcsők menekülés irányában lévő első lépcsőfokát meg kell jelölni a menekülési irányát mutató biztonsági jellel; a lépcsőházakban valamennyi szinten utánvilágító, vagy világító jellel meg kell jelölni az adott szint számát, c) az épületben elhelyezett felvonók (liftek): a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, a nem hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” jelzést kell valamennyi szinten elhelyezni. d) a füstmentes lépcsőház, valamint az e felé vezető út iránymutató előjelzésekkel, e) a folyosók minden kereszteződése minden irányból, f) minden irányváltoztatás, g) bármilyen szintváltoztatás, h) a kötelezően előírt vészkijáratok, i) a menekülésre használható ablakok, valamint j) a szabadba vezető utolsó kijárat (a mentésben közreműködők számára kívülről is!).
1.1.1.1. A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy elektromos) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó szabványban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világításra - a biztonsági világítási lámpatest megfelelő fényerősségének biztosítása érdekében - tilos menekülési útirányjelzést felhelyezni!
1.1.1.2. Az elektromos működtetésű menekülési útvonaljelző lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmentes áramforrásról kell működniük legalább a vonatkozó szabványban előírt ideig.
1.1.1.3. Az elektromos áramforrásról működő menekülési útvonaljelzések működőképességét rendszeresen, de legalább hetente próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell.
1.1.1.4. A menekülési útvonaljelzések telepítési magassága:
1.1.1.4.1. Magasan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a jeleket 2,0-2,5 méteres magasságában rögzítjük. A magasan telepített biztonsági jeleknek közepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból felismerhetőnek kell lennie. Az ilyen magasságban rögzített menekülési útvonaljelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni. A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a kijárati út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
1.1.1.4.2. Alacsonyan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószinttől kis magasságban telepítjük. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek legalább 30 méter hosszúságban kell az útirányt mutatniuk és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük. Alacsonyan telepített (LLL) biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan telepített jelzések kiegészítéseként, vagy az olyan helyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anyagok, eszközök, valamint az ott található berendezési tárgyak miatt egy esetleges tűzben nagyon erős füstfejlődéssel kell számolni.
1.1.1.4.3. Középmagasan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített jelek közé telepítjük. Az ezen a módon telepített jelek telepítési magassága maximum 2,0 méter, általában szemmagasságban, vagy ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem, vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok, berendezési tárgyak alapján.
1.1.1.4.4. A biztonsági jelzések telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján alacsonyan, vagy középmagasan telepítendő a menekülési útvonal rendszer, ott a kijárati ajtók két oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban 2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megjelölni.
1.1.1.5. Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet - az 1.1.1.4.4 pontban foglaltakra figyelemmel - az ajtók fölé 2-2,5 m magasságban kell felszerelni. A menekülési útirányt jelölő biztonsági jelet tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotában a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges információ eltűnik.
1.1.1.6. A közlekedési folyosókon elhelyezendő biztonsági jelek ajánlott szerelési magassága 1,7-2,0 méter.
1.1.1.7. Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrendezés stb.) történő időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó menekülési útirány jelzések működését letakarással, kikapcsolással, leválasztással, vagy bármely más hatásos műszaki megoldással szüneteltetni kell.
1.1.2. Az építmény kiürítése, és az ott keletkezett tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket az 1.1.1.1 pontban foglaltaknak megfelelő világító biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kezelendő területek: a) kézi és hordozható tűzoltó készülékek, b) fali tűzcsapok, tűzcsapszerelvény szekrények és azok környezete, c) kézi tűzjelzésadók, tűzjelző telefon.
1.1.2.1. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. Amennyiben a felismerési távolság a 25 métert meghaladja, úgy a tűzvédelmi jelzéshez az eszköznek megfelelő előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni az épületen belül és szabadtéren.
1.1.3. Az építmény kiürítése során szükséges, vagy esetleg szükségessé váló elsősegély- vagy veszélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket az 1.1.1.1 pontban foglaltaknak megfelelő utánvilágító, vagy világító szabványos biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A veszélyhelyzetben fontos eszközök közül kiemelten kezelendők: a) elsősegély felszerelések, orvosi szoba, b) hordágyak, c) önmentő eszközök, d) légzésvédelmi eszközök, készülékek.
1.1.3.1. Az elsősegély- és veszélyhelyzeti biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. Amennyiben a felismerési távolság a 25 métert meghaladja, úgy a megfelelő előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni az épületen belül és szabadtéren egyaránt.
1.1.4. A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás során fontos tűzvédelmi biztonsági jelzéseket az 1.1.1.1 pontban foglaltaknak megfelelő világító, vagy megvilágított módon, szabványos biztonsági jelzésekkel (piktogrammal és szükség szerint kiegészítő felirattal) kell ellátni. Kiemelten kezelendők: a) a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök kezelő szerkezetei (hő- és füstelvezető, gázzal oltó stb.), b) a sprinkler központok bejáratai és a központon belül az egyes kezelő szerkezetek és azok környezete, c) tűzkulcsok, tűzszéfek és környezetei.
1.2. Az eltávozást a szabadba, átmenetileg védett térbe, tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba kell biztosítani. A kiürítési terveknek biztosítaniuk kell e terek további, megfelelően biztonságos elhagyásának lehetőségét a szabadba. A füstmentes lépcsőház közvetlenül a szabadba, vagy a „védett téren” keresztül a szabadba biztosítsa a kiürítést.
1.3. A mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek kiürítésére vonatkozó követelmények:
1.3.1. A mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezése szolgáló épületek kiürítésére vonatkozó követelmények, amennyiben az állandó orvosi felügyelet biztosított.
1.3.1.1. Az egészségügyi és szociális intézményekben a mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek eltávolítását, biztonságát - az egyszintes épületek kivételével - az alábbiak szerint kell biztosítani:
1.3.1.2. A helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeket minden más helyiségtől tűzgátló épületszerkezettel és önműködő csukó szerkezettel ellátott legalább 0,5 óra tűzállósági határértékű és minősített füstgátló ajtóval kell leválasztani,
1.3.1.3. Az építményszint elhagyására nem, de azon belül mozogni képes, vagy a mozgatható személyek számára az adott építményszinten belül tűzgátló szerkezetekkel határolt helyiséget, védett teret kell létesíteni, amely képes az adott szinten tartózkodók egyidejű befogadására,
1.3.1.4. Az önállóan mozogni képes személyek, és a korlátozás nélkül szállítható betegek eltávolítását biztonsági felvonó és füstmentes lépcsőház kialakításával kell biztosítani,
1.3.1.5. A kórházak intenzív részlegét és az elkülönítést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt az 1.3.1.2.-1.3.1.4. pontokban meghatározottakon felül külön tűzszakaszként kell kialakítani.
1.3.2. A fenti feltételek teljesülésének igazolása érdekében a tűzvédelmi tervdokumentációhoz orvostechnológiai leírást is mellékelni kell.
1.3.3. A mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek kiürítésére vonatkozó követelmények, amennyiben állandó orvosi felügyelet nem biztosított.
1.3.3.1. Egyszintes kialakítású épület esetén két ellentétes irányú menekülést kell biztosítani a szabadba.
1.3.3.2. Kétszintes kialakítású épület esetén, amennyiben a homlokzat hossza nem haladja meg a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében legalább egy lépcsőházat kell kialakítani és szintenként tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell létesíteni, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes szintlétszám egyidejű befogadását.
1.3.3.3. Kétszintes kialakítású épület esetén, amennyiben a homlokzat hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében kétirányú kiürítést kell biztosítani.
1.3.3.4. A kétszintesnél magasabb, de nem középmagas épület esetében amennyiben a homlokzat hossza nem haladja meg a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében az 1.3.3.2. ponton túlmenően a lépcsőházat füstmentesen kell kialakítani.
1.3.3.5. A kétszintesnél magasabb, de nem középmagas épület esetében amennyiben a homlokzat hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében az 1.3.3.3.ponton túlmenően, szintenként tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell kialakítani, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes szintlétszám egyidejű befogadását.
1.3.3.6. A középmagas épület biztonságos kiürítése érdekében kétirányú kiürítést kell biztosítani, az egyik lépcsőház füstmentes kialakítású legyen a hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval, továbbá szintenként tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell kialakítani, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes szintlétszám egyidejű befogadását.
1.4. Kényszertartózkodásra szolgáló épület kiürítési és beavatkozási feltételeit az illetékes tűzvédelmi szakhatóság, az őrzésvédelmi követelményekkel egyeztetett módon állásfoglalásban határozza meg.
1.5. A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó - 1.6. pont szerinti esetek kivételével - toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel működő ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden esetben biztosítani kell.
1.6. A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-enként az egy főt nem haladja meg.
1.7. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat - csak a kiürítés irányába nyílhatnak, - míg a helyiségben tartózkodnak - azokat lezárni nem szabad. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetekben a vésznyitók, pánikzárak előírásait (vonatkozó MSZ EN szabványok) teljesíteni kell.
1.8. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni - a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével - nem szabad.
1.9. Többszintes építmények menekülési útvonal határoló szerkezetei feleljenek meg az I/4. fejezet „tűzvédelmi osztályra és tűzállósági határértékre” vonatkozó követelményeknek. A menekülési útvonalat határoló szerkezetek olyan kialakításúak legyenek, hogy ne tegyék lehetővé a mögöttük történő tárolást (szekrényfal stb.).
1.10. A kiürítés céljára 50 főnél több személy esetében íves karú lépcsőt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót, - kivéve a biztonsági felvonót - valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad.
1.11. A vészlétrát (kilépőt), vészhágcsót vagy a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet, a vonatkozó műszaki előírások szerint szabad létesíteni.
1.12. Többszintes építményekben a lépcsőházat úgy kell elhelyezni, hogy attól a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, illetőleg az önálló rendeltetési egység bejárata legfeljebb a következő távolságra legyen:
1.12.1. Az „A”, „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 15 méterre.
1.12.2. A ”C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 30 méterre.
1.12.3. A „D”, „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 50 méterre.
1.13. A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni.
10. KIÜRÍTÉS
10.3.5. Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jelzéseket karbantartani, a világító jelzések működését, működőképességét jogszabályban, vagy vonatkozó szabványban, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. Azokat a jelzést adó eszközöket, amelyek hálózati energiaforrásról működnek, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét.
20.2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda stb.) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - a 20.1. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 20.3. Jogszabály, illetőleg a tűzvédelmi hatóság a 20.1. bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. 20.4. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a - falitűzcsappal kombinált tűzoltókészüléket tartó falitűzcsap szekrény, vagy tűzoltókészülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m - talpmagasság - akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 20.5. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. 20.6. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni. 20.7. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni. 20.8. A biztonsági jeleket mindenesetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A biztonsági jel, rögzítési magasságát a 1. ábra szemlélteti.
20.9. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, melyet az egyes tűzoltó készülék fajták tekintetében a 3. táblázat tartalmaz:
3. táblázat
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.JPG)
.JPG)
| COPYRIGHT © 1998-2011 Zemplén-Tűzkerék Kft. |